Beszélgess velem! 
  Felhasználó név:/Jelszó:
  Bejelentkezve: -
     
  Keressen:  

CIKKEK - Meglévő cikkek  



Gazdaság, Kereskedelem


Fogyasztóvédelem
Emberi és polgári jogok
Szellemi tulajdon
Hivatali ügyek, közigazgatás

Névadás

Téma: Gazdaság, Kereskedelem

Ügyvédként, vállalkozóként gyakran merül fel a névadás szükségessége. A sikerhez szinte elengedhetetlen a jó cégnév, a jó márkanév. Milyen nevet válasszunk? Ehhez ad segítséget a cikk.

Névadás alatt most nem gyermekünk, hanem új termékünk, szolgáltatásunk elnevezésére, és a név jogi védelmére gondoljunk. A névadás sok országban külön jogi üzletág, ahol jogászok, marketing szakemberek segítenek a megfelelő név kiválasztásában. Ha megnézzük a legnépszerűbb márkákat Európában, megállapíthatjuk, hogy többnyire rövidek, egyszerűek és nem leíró jellegűek, azaz közvetlenül semmit sem árulnak el az áruról vagy szolgáltatásról. Ha azonban mi alapítunk céget, vagy hozunk létre új árut, szolgáltatást, vagy egyszerűen egy meglévő termékünket kívánjuk átpozícionálni, az alábbi követelményeket tartsuk szem előtt:

- a névnek harmonizálnia kell a vonatkozó termékkel,
- nem lehet leíró jellegű,
- szimpatikus legyen minden nyelven,
- nem lehet összetéveszthető jó hírnevű védjeggyel vagy hasonló árukörben más névvel,
- szabadnak kell lennie minden országban,
- a domainnak is szabadnak kell lennie.

A felsorolásból is látható, hogy a névadás igen komplex és drága folyamat. Ha az egyik szempontból megtaláltuk az „igazi” nevet, az nagyon könnyen elvérezhet egy hasonlósági kutatáson, és a drága folyamat kezdődhet elölről. Ugyanakkor a jó név, a jó védjegy sokszorosan behozza a befektetett árat és költségeket. Ne legyünk türelmetlenek, és időben kezdjük el a névadási folyamatot.

A névnek harmonizálnia kell a vonatkozó termékkel

E kritérium különösen a logók, ábrás védjegyek esetén fontos. Képzeljük, el, hogy egy férfi kozmetikumot egy rózsaszín cicát tartalmazó ábrával akarnánk eladni. De szó esetén is furcsa lenne, ha egy új színes tévé márkaneve Black & White vagy Kaputt (németül: tönkre ment) lenne. Célszerű, ha a márkanév cégnevünkkel is összhangban van.

Nem lehet leíró jellegű
(beszédes azonban igen)

Bizonyos szavakat nem lehet kisajátítani. Nem adhatom a „FAX” márkanevet egy faxkészüléknek (egy szappannak azonban igen). Nem utalhat a védjegy kizárólag rendeltetésre, minőségre, földrajzi származásra. Európai, pontosabban közösségi védjegyeknél abszolút kizáró ok, ha valamelyik uniós nyelven leíró jellegű a leendő védjegy.


Előfordulhat, hogy mégis makacsul ragaszkodunk ilyen szavakhoz. Ekkor egy lehetőség marad: egyesítsük egy ábrával. Ilyenkor ábrás védjegyünk, logónk lesz. Az engedélyező hatóság az ábra megkülönböztető jellege miatt engedélyezni fogja a lajstromozást. A konkurencia viszont kellően elbizonytalanodik, és felszólítás után általában elkerüli a védjegy használatát. Az ilyen jellegű védjegyek megítélése egy esetleges bírósági szakaszban is kellően bonyolult ahhoz, hogy a bizonytalanság miatt inkább megérje a konkurens cégnek egy másik szó keresését.

Szimpatikus legyen minden nyelven

Európai védjegyeknél abszolút kizáró ok, ha valamelyik uniós nyelven erkölcstelen jelentése van egy márkanévnek. De még ha nem is veszik észre, képzeljük el a híres japán papír zsebkendő márkát: kakiba-matatik. Mi lenne az üzenete e védjegynek a magyar fogyasztók felé? A röhejen túl a termék minőségére asszociálnánk, miszerint a zsebkendő helyett az ujjunkkal fogunk matatni.

Nem lehet összetéveszthető jó hírnevű védjeggyel vagy hasonló árukörben más névvel

A tervezett védjegynek szabadnak kell lennie. E szabadságról csak profi védjegykutatással győződhetünk meg. Ez az a terület, amelyben szabadalmi ügyvivő, védjegyszakértő, védjegy ügyvéd valójában segíthet. Ingyenes azonossági kutatás, amatőr szétnézés a PIPACS adatbázisban hasznos kezdeti lépés, és első szűrőnek megteszi. A kockázatok azonban csak profi kutatással mérsékelhetők jelentősebben. Nyilván nekünk sem érdekünk, hogy márkanevünk összetéveszthető legyen egy másik piaci szereplő nevével. Azt is jó azonban tudnunk, hogy közismert védjegyekkel olyan esetben sem lehet összetéveszthető nevünk, ha a közismert, jó hírnevű védjegy jogosultja egész más területen tevékenykedik. Ismert nevek farvizén ne próbáljunk meg piaci előnyöket szerezni. „Audi” márkanév alatt dezodort sem hozhatunk forgalomba. Tegyünk le a Philips bor vagy olajfesték forgalmazásáról is.

Szabadnak kell lennie minden országban

Az uniós csatlakozás után ma már mindenki vállalkozó élvezheti a határokon átívelő kereskedelem előnyeit. Lehet, hogy ma még csak a helyi piacban gondolkodunk; lehet, hogy holnap sem fogunk exportálni, ha egyáltalán lehet még így nevezni egy másik uniós országban történő eladást. És mi lesz holnapután? Ha felfut a termékünk, épp akkor fogjuk átkeresztelni? Vagy, ha a névvel önmagában nem is lenne probléma, mi van, ha márkanevünk már védett a szomszédos országban? Nem lett volna jobb, ezt még az elején ellenőrizni? Még az elején levédeni a nevet a teljes Európai Unióban?

A kezdeti névadáskor, még viszonylag csekély többletköltséggel jár az európai gondolkodás és kutatás. Egy európai védjegy bejelentési díja is csak néhányszorosa egy-egy nemzeti díjnak. Az európai védjegy egyik előnye, hogy az öt év türelmi idő után előírt használati kötelezettséget elég az egyik tagállamban teljesíteni.

A domainnak is szabadnak kell lennie

Gondolom egyetértünk, hogy az internet jelentősége a közeljövőben inkább erősödni fog. Ma már a legtöbb internetes címjelző kereskedelmi névvé nőtte ki magát, ez alapján jegyzik meg a fogyasztó, hogy hol talál meg bizonyos információt, vagy szolgáltatást. Természetesen a keresőgépek (pl. Google) is nagy segítséget nyújtanak, elsődleges azonban ez esetben is a jó domain. Furcsa lenne, ha a sony.com alatt Samsung terméket vagy ’no name’ elektronikai cikkeket találnánk. Az is furcsa lesz majd, ha a mi márkanevünkkel azonos domain alatt mást talál a fogyasztó. Nem csak a fogyasztónak lesz furcsa, legfeljebb majd onnan vásárol onnan, hanem elsősorban nekünk. Furcsa lesz, ha majd nem megy az üzlet, és furcsa lesz, ha utólag sem tudjuk már megszerezni a domaint.


MIT TEGYÜNK?

1. Legalább két-három, jelentősebben eltérő nevet válasszunk, és beszéljük meg az illetékesekkel (feleséggel, üzlettárssal, kollegákkal), hogy alkalmasak-e a tervezett termék (szolgáltatás) jövőbeni márkaneveként. Célszerű szempont, hogy megjegyezhető, ne túl hosszú fantázianevek legyenek, amelyek más országokban is könnyen kiejthetők, és elfogadtathatók.
2. Az elérhető szótárakban ellenőrizzük le, nincs-e valami nem kívánt (leíró, minősítő, származásra utaló vagy erkölcstelen) jelentése az uniós nyelvek egyikén.
3. Ellenőrizzük le www.nevado.hu –n, hogy nincs-e ilyen cégnév, domain, azonos védjegy. Védjegyazonosság esetén a PIPACS-on www.pipacsweb.hpo.hu a talált védjegy érvényességét, védettségi területét is ellenőrizhetjük, vagy szakemberrel megbeszélhetjük. Ugyanis nem minden talált védjegy jelent veszélyt.
4. A megmaradó nevekre végeztessünk védjegykutatást a hazánkban érvényes védjegyadatbázisokban. Ez már díjköteles. Ilyet végez szolgáltatásként a nemzeti hatóság, illetve a szabadalmi és védjegy irodák többsége.
5. A fennmaradó nevek közül (ha még maradt választék) válasszuk ki a leginkább tetszőt. Erre végeztessünk európai védjegykutatást. Ilyen komplex kutatást a Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda Kft. végez. Erről további információ a www.vedjegy.eu lapon található.

Részlet a „Védjeggyel a csúcsra” könyvből.

2011-03-07


A cikk írója:
Név: dr. Bede Máté
Iroda: Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda Kft.
Web cím: http://szabadalmi.hu

Jóváhagyó:
Név: Pintz György
Iroda: Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda
Web cím: -


 
 
© 2011 E-CTM Kft.
Minden jog fenntartva