Beszélgess velem! 
  Felhasználó név:/Jelszó:
  Bejelentkezve: -
     
  Keressen:  

CIKKEK - Meglévő cikkek  



Gazdaság, Kereskedelem


Fogyasztóvédelem
Emberi és polgári jogok
Szellemi tulajdon
Hivatali ügyek, közigazgatás

Az európai kártérítési jog alapelvei

Téma: Gazdaság, Kereskedelem

Az Alapelvek a kártérítési jog valamennyi lényeges vonatkozását átfogják.

A kártérítés az európai magánjog kiemelten fontos területe,a kártérítés kérdése az EU irányelvek, rendeletek,az EK alapító szerződése a Római Szerződés és más EU dokumentumok lényeges szabályozási területe.
Számos EU Irányelv tartalmaz e vonatkozásban rendelkezéseket,így
- a Tanács 85/374/EGK irányelve (1985. július 25.) a hibás termékért való felelősségre vonatkozó tagállami törvényi és közigazgatási rendelkezések közelítéséről,
- a szervezett utazásokról szóló 90/314/EGK (1990. június 13.) irányelve,
- az önálló kereskedelmi képviselőkről tagállami előírások koordinálásáról szóló 86/653 (1986. december 18.) EGK irányelv.

A kártérítés intézményét szabályozza az a Romai Szerződés A Római Szerződés 288.§-a előírja az EU intézményei és alkalmazottai, az Európai Bizottság és tisztviselői kártérítési felelősségét.
A Római Szerződés 288.§ (2) albekezdése úgy rendelkezik, hogy a Közösségnek meg kell térítenie az intézményei és alkalmazottai által hivatalos gyakorlása során okozott kárt a tagállamok jogába, a közös általános elveknek megfelelően, mégpedig szerződésen kívüli kárként. (Római Szerződés 288.§ (3) albekezdés.)

Az Európai Kártérítési Jog Alapelvei szerkezeti felépítése logikus és jól áttekinthető. Az alapelvek hat címből állnak:

Első cím: Alapul szolgáló szabályok. (Basic Norm.)
Második cím: A felelősség általános szabályai. (General Conditions of Liability.)
Harmadik cím: Felelősségi alapok. (Bases of Liability.)
Negyedik cím: Kimentés. (Defences.)
Ötödik cím: Több károkozó károkozása. (Multiple Tortfeasors.)
Hatodik cím: Jogorvoslatok (Remedies.)

Ad Első cím: Alapul szolgáló szabályok.

Az Alapelvek szerint az a személy, aki másnak kárt okoz, köteles a kárt megtéríteni. Felelősséggel tartozik a személy a kárért, ha azt vétkes magatartással okozta, vagy ha a kárt különösen veszélyes magatartással okozta, továbbá az is, akinek a felügyelete alá tartozó személy okozta a kárt.

Ad Második cím: A felelősség általános szabályai.

- Az Alapelvek az életet, a testi- és szellemi integritást, az emberi méltóságot és a szabadsághoz való jogot tekintik a legjobban védendő értéknek.
- Kiemelkedő védelmet a kap a tulajdonjog, e körben pedig a szellemi alkotásokhoz való
jog.
- A tisztán gazdasági érdekek körét szűkebb területnek minősíti a károkozó és károsult közötti kapcsolat miatt.
- A különböző érdekeknek védelmét nem azonos mérték szerint látják célszerűnek megvalósítani. Egyes érdekek hatékony, más érdekek kevésbé hatékony védelemben részesülnek.
- A felelősség általános szabályai rész tartalmazza azt is, hogy a károsult azon veszteségei, amelyek törvénytelen tevékenységgel vagy eszközökkel (forrással) kapcsolatosak, nem téríthetők meg.
- Megtérítendők a kár megelőzését szolgáló költségek, addig a mértékig, ameddig azok ésszerűen vállalhatóak.
- A kár értékét a károsultnak bizonyítani kell, azonban a bíróságnak fennáll azon joga, hogy kár értékét becsléssel állapítsa meg.
Okozati összefüggések.
-Az okozati összefüggést úgy közelítik meg, hogy az a magatartás, vagy viselkedés oka a kárnak, amelyek elmaradása esetén (Conditio sine qua non) a kár nem következett volna be.
- A szimultán kauzalitás elvét is elismerik annak indokoltsága esetén, mégpedig abban az esetben, amikor a kárt több esemény okozta, és valamennyi esemény önmagában is a kár bekövetkeztéhez vezetett volna, akkor valamennyi eseményt a kár okának kell tekinteni.
- Elfogadják az alternatív kauzalitás fogalmát, vagyis azt az esetet, amikor több esemény, cselekmény mindegyike elő tudta volna idézni a bekövetkezett kárt, de ismeretlen marad, hogy végül is melyik okozta azt pontosan. Így minden cselekményt egy oknak kell tekinteni, ami megfelel annak a feltételezésnek, hogy a károsult sérelme ennek tulajdonítható.
- A potenciális kauzalitás elvét úgy értelmezi, hogy amikor már az első cselekmény a kár bekövetkezéséhez vezetett és a bekövetkező cselekmények – amelyek egyébként szintén ugyanahhoz a kárhoz vezetnek – figyelmen kívül maradnak a kauzalitás szempontjából.
A felelősség megállapításánál az alábbi körülmények vizsgálandók:
a) A károkozás ésszerűen gondolkodó emberek számára előrelátható volt-e a cselekmény elkövetésekor, minden körülményt figyelembe véve.
b) A vétkesség szigorú összefüggésben van-e a védett érdek természetével és értékével.
c) Fontos vizsgálni, hogy a felelősség alapnormája fennáll-e.
d) Fontos vizsgálni az életet veszélyeztető kihatásokat.
e) Vizsgálni kell továbbá azt, hogy milyen jogszabályba foglalt előírásokat sértettek meg.

Ad Harmadik cím: Felelősségi alapok.

A kárfelelősség megállapításának alapvető feltétele a vétkesség. A vétkesség megállapításánál vizsgálni kell a viselkedési normákat. Viselkedési normák alatt az ésszerűen gondolkodó személy cselekedeteit kell érteni, amely függ az érintett személy életében előforduló minden körülménytől. Így
- a magatartás veszélyességétől,
- a szakértelemtől,
- a tudástól, amellyel az adott személy rendelkezik,
- a veszély előreláthatóságától,
- a károkozó és károsult kapcsolatának milyenségétől.
Az elvárható viselkedési normát ugyanakkor a fenti körülményeken kívül befolyásolja

- az életkor és
- az értelmi és fizikai állapot is.
Az elvárható viselkedés megítélésekor figyelembe kell venni azokat a törvényi előírásokat, amelyek megtiltanak, vagy éppen megengednek bizonyos magatartásokat.
A vállalkozó felelősségének megállapításánál figyelembe kell venni a beosztott magatartását, továbbá az alkatrészek használata miatt bekövetkező hibákat.
Az alkatrészek hibája esetén kimentési okot képez az, hogy a vállalkozó tökéletesen meggyőződött arról, hogy az alkatrészek a szükséges követelményeknek megfelelőek voltak.
Szigorú felelősségi formák.
- Az a személy, aki különösen veszélyes tevékenységet végez, szigorú felelősséggel tartozik azért a kárért, amely ebből a tevékenységből, vagy annak következményéből keletkezett.
- A tevékenység különösen veszélyes akkor, ha a magatartás előre látható és magas fokú veszélyt hordoz magában, akkor is, ha megfelelő elővigyázatosság mellett gyakorolják és nem az általános kártérítési gyakorlat körébe tartozik.
- Az Alapelvek kiemeli a különösen veszélyes tevékenységek fogalmi köréből azokat, amelyeket a nemzeti jogi előírások külön szabályozni rendelnek, vagy amelyek nemzetközi megállapodások hatálya alá tartoznak.
- A nemzeti jog alkalmazhat szigorú felelősségi szabályokat még azokban az esetekben is, amelyek nem sorolhatók a különösen veszélyes kategóriába.
Az Alapelvek fontosnak tartja a másokért való felelősség megállapítását is (kiskorúakért, szellemileg csökkent képességű személyek cselekedeteiért), de nem részletezi, hogy az milyen feltételek mellett áll fenn az ilyen felelősség.
Az Alapelvek nem tartalmaznak rendelkezéseket sem a gépjármű üzembentartója, sem az állattartók felelősségi, sem a veszélyes tárgy őrzője vonatkozásában.

Ad Negyedik cím: Mentesülés a kárfelelősség alól.

Az Alapelvek tartalmazzák a kárfelelősség alóli mentesülés eseteit. A mentesülés általános feltételeinek megfogalmazása tartalmazza, hogy a felelősség kizárt, ha a károkozó törvényesen járt el, tehát:
- önvédelem keretében,
- kényszer alatt, vagy
- mert a segítség a hatóságoktól nem érkezett időben meg,
- a károsult beleegyezésével bekövetkezettnek kell a kárt minősíteni nemcsak direkt módon kifejezett hozzájárulás esetén,hanem akkor is ha a sérülés kockázatába a károsult beleegyezett, továbbá ha a kár
- törvényes felhatalmazás, vagy engedély következménye.

A felelősség kizárása nem automatikusan történik, mérlegelni kell a kimentési okok és az elkövetett magatartás együttes súlyát.
A szigorú felelősségnél is megállapítanak kimentési okokat:
- ha a kár nem volt előrelátható,
- a kár elháríthatatlan volt, amely eredhet természeti erők fellépéséből vagy harmadik személy magatartásából.
Ez esetben is sor kerül a kimentési ok és az elkövetői magatartás együttes vizsgálatára.
A károsult személy közrehatása természetesen csökkenti a károkozó felelősségét. Itt azt veszik figyelembe, hogy a károsult cselekménye – az eset körülményeitől elvonatkoztatva –

önmagában is büntethető lenne.

Ad Ötödik cím: Több károkozó károkozása.

Közös károkozásról van szó, ha a kár egészét vagy egy részét egy vagy több károkozó együttes magatartása okozta. Főszabály a közös károkozók egyetemleges felelőssége, és a károkozók egymás közti egyenlő felelősségének előírása. Amennyiben a károsultak közrehatási aránya megállapítható, közrehatásuk arányában felelnek a károkozásért.
A közös károkozás lehetséges formái:
- tudatos részvétel, felbujtás vagy bátorítás formájában,
- adott személy önálló magatartása vagy cselekedete okoz kárt, ugyanakkor a kár más személy magatartásának is betudható,
- felelős személy, továbbá a felügyelete vagy beosztottja által okozott kár is közös károkozásnak számít.
Főszabályként a közös károkozók felelőssége egyetemleges, de abban az esetben, ha a károkozás más személy közreműködésének is betudható, minden károkozó csak saját vétkessége arányában felel, ha a felek bizonyítani tudják, hogy felelősségük mértéke eltér egymástól.

Ad Hatodik cím: A jogkövetkezmények.

Kártérítés.
A vagyoni kártérítés fő célja, hogy a károsultat olyan helyzetbe hozza, mintha a kár be sem következett volna.
A kártérítés másik alapvető funkciója a sérelem megelőzése.
A kártérítés lehet egyösszegű vagy járadék formájában megállapított kártérítés.
A kijavítást is a kártérítés lehetséges formájának tartják. A kijavítás akkor célszerű, ha lehetséges és nem megterhelő a károkozó számára.
A kártérítés megállapításánál figyelembe kell venni azokat a előnyöket, amelyek a károsultnál jelentkezhetnek.
Pénzbeni kártérítés.
A helyreállítható vagyoni kár a károsult vagyonának a károkozás következtében beálló csökkenése. Az ilyen kár vagy konkrétan vagy pedig indirekt módon – piaci értékre hivatkozással – állapítható meg.
Az Alapelvek meghatározzák a személyes sérülésnél és a halál esetére bekövetkező kárt. A személyi sérülés a testi sérülést, a szellemi sérülést vagy betegséget foglalja magába, amelynél a pénzbeni kártérítés a kiesett jövedelmet, a pénzkeresés kiesett lehetőségét, a szükséges költségek megtérítését is magába foglalja, ideértve az orvosi kezelés költségeit is.
A halállal kapcsolatos kár körébe annak a támogatásnak az összegét kell érteni, amelyet az elhalálozott családtagoknak juttatott vagy juttatott volna, ha a halál nem következett volna be.
Veszteséget az alábbiak szerint kell értelmezni. Ez magába foglalja a dolog értékét, a dolog elvesztése, elpusztulása esetén. A dolog megsérülése esetén a dolog értékcsökkenése jelenti. A k

2011-03-09


A cikk írója:
Név: Prof. dr. Tattay Levente
Iroda: PPKE JÁK
Web cím: -

Jóváhagyó:
Név: Pintz György
Iroda: Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda
Web cím: -


 
 
© 2011 E-CTM Kft.
Minden jog fenntartva