Beszélgess velem! 
  Felhasználó név:/Jelszó:
  Bejelentkezve: -
     
  Keressen:  

CIKKEK - Meglévő cikkek  



Gazdaság, Kereskedelem


Fogyasztóvédelem
Emberi és polgári jogok
Szellemi tulajdon
Hivatali ügyek, közigazgatás

Az Európai Bíróság számvédjegyek ellen döntött

Téma: Hivatali ügyek, közigazgatás

Az Európai Bíróság nem találta lajstromozásra alkalmasnak az 1000 számból álló védjegyet.

Meghozta ítéletét az Európai Bíróság a C-51/10. P. sz., Agencja Wydawnicza Technopol kontra OHIM ügyben, amelyben az „1000” számból álló védjegybejelentés sorsáról döntött, miután az OHIM elbírálója, az OHIM fellebbezési tanácsa valamint a Törvényszék (korábban: Elsőfokú Bíróság) is lajstromozásra alkalmatlannak állapította meg a megjelölést.

A vitás kérdést – és az Európai Bírósághoz történő fellebbezéshez vezető, a fellebbező által cáfolni próbált álláspontot – e megjelölés megkülönböztető képessége és leíró jellege képezte. Az említett fórumok ugyanis azt állapították meg, hogy az „1000” számot mint megjelölést a szokásosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagfogyasztó bármely további elem nélkül a védjegybejelentéssel érintett áruk jellemzőinek egyik leírásaként – különösen az oldalak, valamint az összeállításban szereplő információk, játékok mennyiségeként vagy pedig az abban szereplő hivatkozások rangsorolásaként (amelyek megjelölésénél népszerűek a kerek számok) – észleli. Emlékeztetésül: az érintett áruk a 16. osztályba tartozó „brosúrák; folyóiratok, beleértve a keresztrejtvényeket és játékokat tartalmazó folyóiratokat is; napilapok”.
Az Elsőfokú Bíróság döntésébe a Technopol nem nyugodott bele, és fellebbezett az Európai Bírósághoz az ítélet hatályon kívül helyezését és az ügynek az Elsőfokú Bírósághoz történő visszautalását kérve. Az OHIM a fellebbezés elutasítását kérte. Az Európai Bíróság a fellebbező által felhozott egyetlen jogalapnak sem adott helyt, és a fellebbezést elutasította.
A Bíróság ítéletében az előzmények ismeretében nem meglepő, mindenesetre a számvédjegyek szempontjából elvi jelentőségű kijelentéseket tett:
- a közösségi védjegyrendelet 4. cikkéből következően a lajstromozást nem akadályozza önmagában az a körülmény, hogy a bejelentett megjelölés kizárólag számokból áll (és nem tartalmaz ábrás elemet, vagy magát a számot a bejelentő nem stilizálta kreatív módon), hanem a lajstromozás ebben az esetben is attól függ, hogy a megjelölésnek van-e megkülönböztető képessége, azaz alkalmas e arra, hogy valamely vállalkozás áruit vagy szolgáltatásait megkülönböztesse más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól;
- a kizárólag számokból álló megjelöléseket a fogyasztók általában számoknak tekintik, ezért azok a kereskedelemben használhatók többek között mennyiségek jelölésére; ha ésszerűen feltételezhető, hogy a számokkal jelölt mennyiséget a fogyasztók a védjegybejelentés árujegyzékében szereplő áruk jellemzőjének tekintik, akkor a lajstromozás megtagadható;
- nincs jelentősége a közérdeknek, azaz jelen esetben annak, hogy rendelkezésre állnak-e a versenytársak számára más megjelölések az áruik jelölésére (pl. a védjegybejelentés tárgyát képező megjelölés variációi).
A Technopol fellebbezésében azt is felvetette, hogy az OHIM az „1000” számból álló megjelölés lajstromozásának elutasításával saját korábbi gyakorlatától eltérő döntést hozott, hiszen az OHIM határozatának érvelése alapján több korábbi bejelentést is el kellett volna utasítani. A lengyel cég azt kérte a Bíróságtól, hogy vizsgálja felül azt az elvet, miszerint az OHIM-ot nem köti saját korábbi gyakorlata.
A Bíróság e tekintetben nem változtatta meg korábbi ítélkezési gyakorlatát. A jogbiztonságot ugyanis a Bíróság szerint az garantálja, ha minden egyes védjegybejelentés szigorú és teljes körű vizsgálat alá esik. A fellebbező lengyel cég által hivatkozott korábbi ügyek a megjelölések és az áruk eltérései miatt jelentősen különböznek a jelen esettől. Ráadásul a korábbi és itt hivatkozott számvédjegy-bejelentésektől eltérően az „1000” megjelölés lajstromozására irányuló bejelentés a védjegyrendelet szerinti abszolút kizáró okba ütközik. A Bíróságnak az Elsőfokú Bíróság megállapítását helybenhagyó álláspontja szerint a lajstromozás megtagadását eredményező abszolút kizáró okba ütközést a fellebbező nem kifogásolhatja célravezetően azáltal, hogy az OHIM korábbi gyakorlatára hivatkozik.

2011-03-16


A cikk írója:
Név: dr. Bencze Krisztina
Iroda: Pintz és Társai
Web cím: http://vedjegyportal.hu

Jóváhagyó:
Név: Pintz György
Iroda: Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda
Web cím: -


 
 
© 2011 E-CTM Kft.
Minden jog fenntartva