Beszélgess velem! 
  Felhasználó név:/Jelszó:
  Bejelentkezve: -
     
  Keressen:  

CIKKEK - Meglévő cikkek  



Gazdaság, Kereskedelem


Fogyasztóvédelem
Emberi és polgári jogok
Szellemi tulajdon
Hivatali ügyek, közigazgatás

Ideiglenes alkotmány helyett európai léptékű alaptörvény

Téma: Emberi és polgári jogok

Az új alkotmányt előkészítő nemzeti konzultációs testület vezetője az alábbi cikkel tisztelte meg a jog.eu-t. Pontos összefoglalót kaphatunk a tervezett alaptörvényről.

Hatályos alkotmányunk első mondata világossá teszi, hogy ez egy átmeneti alkotmány addig, amíg Magyarország végleges alaptörvénye el nem készül. Ráadásul Magyarország az egyetlen olyan volt kommunista ország, amelyik még ez idáig nem alkotott új alkotmányt. Szégyen, hogy a magyar politikai elit az elmúlt húsz évben nem tudott egy - az egész nemzetünk számára - méltó alaptörvényt elfogadni. A módosításokat még mindig az 1949-es törvényen vezetjük át, azonban az nem egy demokratikus alkotmány volt. 1989-ben a még illegitim Ellenzéki Kerekasztal és a soha szabad választáson meg nem méretett parlament döntése persze jogállami alkotmánnyá alakította át a Rákosi féle 'alkotmányt'. Továbbá szerencse, hogy volt egy kiváló Alkotmánybíróságunk, amely elvégezte azt a feladatot, amelyet a politikusoknak nem sikerült elvégezniük, s az alkotmányértelmezés és az alkotmányvédelem keretében biztosította, hogy Magyarország alkotmányos rendszerű országként működhessen.

A Fidesznek az átmeneti 1989-es alaptörvény megszületése óta az az álláspontja, hogy új alkotmányra van szükség. Mégpedig olyanra, amely méltó ahhoz, hogy a magyar nemzet legfontosabb és legértékesebb dokumentuma legyen. Ezért is szeretnénk egy teljesen új alkotmányt a XXI. század szellemében, amelyre az állampolgárok hosszú távon számíthatnak, és amelyre mindannyian büszkék lehetünk, a magunkénak érezhetünk és szerethetünk.

Hatályos Alkotmányunk azonban tele van ellentmondásokkal, nem szól a magyar nemzet legfontosabb ügyeiről, szövege zavaros, hemzseg a nyelvtani hibáktól, rossz számozású és nem tartalmaz olyan megállapítást, ami miatt bárki is a szívéhez közelinek érezhetné. Például nem szerepelnek benne nemzeti ünnepeink, közös, történelmi vállalkozásaink sem. Ráadásul a jelenlegi alaptörvény az 1949-es dátum révén olyan kontinuitást őriz, amely nagyon rossz üzenetet hordoz a magyar demokrácia ügye szempontjából. Az készülő, új alkotmány nem vállal semmiféle közösséget a múlttal közjogi értelemben sem. A legfontosabb szellemi küldetése 1956 vállalása, értékeinek beemelése, mely ezzel egyben múltunk lezárásának tekinthető.

Magyarország alaptörvényének elfogadása nem kormányzati kérdés, hanem össznemzeti ügy. Úgy gondolom, hogy minden országgyűlési képviselőnek kötelessége részt venni az alkotmányozásban - pártállásra való tekintet nélkül. Továbbá minden magyar állampolgárnak lehetőséget kell biztosítani, hogy az ország legfontosabb közjogi dokumentumának megalkotásában, ebben a közös nemzeti ügyben véleményt nyilváníthasson.

A végső változatban figyelembe vettük az eddig visszaküldött lakossági kérdőíveket, valamint az elmúlt hetekben, hónapokban a különböző társadalmi csoportoktól érkezett észrevételeket is. Olyan alkotmányt készítünk, amely minden magyar állampolgár számára elfogadható. A készülő alaptörvény lesz Magyarország első demokratikus, chartális alkotmánya, amelyet az Országgyűlés - a nemzeti konzultáció eredményeként - minden eddiginél szélesebb társadalmi egyeztetés után fogadhat majd el.

A Horn-kormány idején és az azóta lefolytatott vitáknak könyvtári irodalma van. Ezeket fontos előzményeknek tekintjük és igyekeztünk az eredményeket beépíteni. Ugyanezt mondhatjuk az Alkotmánybíróság húszéves alkotmányértelmező tevékenységéről is: a testület kijelölte az alkotmányozás nyomvonalát.

Az új alkotmány inspirálódva a múltból, valamint a jelen feladataiból, arról kell, hogy szóljon, hogy felelősséget vállalunk a jövő nemzedékekért. Az új alaptörvénynek reagálnia kell XXI. század elején megjelent kihívásokra, meg kell akadályoznia a jövő feléléséhez vezető eladósodást és segítenie kell a környezet megóvását. Ugyanakkor hangsúlyozom, hogy az államszervezet tekintetében a dokumentum konzervatív lesz: nem szándéka 'felborítani' a jelenlegi intézményrendszert.

Az alkotmányszövegező bizottság Európa leginkább jövőorientált tervezetét készítette el, ami Európát és a világot leginkább mozgató kérdésekkel foglalkozik. A tervezet foglalkozik Magyarország múltjával és jelenével, azonban elsősorban a jövőre, valamint a legaktuálisabb kérdésekre koncentrál. Egy XXI. századi alkotmány eltér egy XIX. századi és egy XX. századi alkotmánytól. Attól is eltér, amilyen egy 1990-ben Magyarországon elfogadott alkotmány lett volna akkor, ha Magyarország Lengyelországgal és Romániával vagy más rendszerváltó országokkal együtt a demokratikus rendszerváltást egy új alkotmánnyal fémjelezte volna.

Mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy az új alkotmány olyan legyen, amely teljes mértékben biztosítja a jogállamiságot és a demokratikus jogelvek érvényesülését.

Tény, hogy nem elég új alkotmányt készíteni, hanem új viszonyokat kell teremteni a társadalmi együttélésben is. A polgárok az elmúlt években leginkább az államban csalódtak, mert az nem volt képes tartalommal kitölteni az alkotmányos kereteket, nem tudta megfékezni a korrupciót és nem volt képes biztosítani a közrendet sem. Bizonyos mértékig azonban az hatályos alkotmány is hibás, ugyanis az, hogy 1989 után nem sikerült megalkotni az alkotmány gazdasági szabályait, közrejátszott abban, hogy az állam elmúlt húsz évben nem tudta megfelelően megvédeni a nemzeti vagyont. Az új alkotmány ebben az értelemben egy új kezdet lesz, mert szerepelni fog benne, hogy bizonyos ponton túl az állam nem adósodhat el a következő nemzedékek rovására, valamint tartalmazza az állami vagyonnal való gazdálkodás transzparenssé tételének követelményét. A gazdasági alkotmányosságnak a mostani alkotmányból súlyosan hiányzó szintjén is sürgős és alapos cselekvésre van szükség. Magyarország az elmúlt ötven év legeladósodottabb országa Európában. Azt hiszem, hogy ebben a kérdésben meg kellene kötni a kormány kezét, és valamiféle költségvetési kötelezettségeket kellene szabni. Az Európai Unió is ezt teszi, amikor korlátozza az országok költségvetési deficitjének a szintjét. Gátat kell szabni annak, hogy a mindenkori kormányok a jövő nemzedékek hátrányára eladósíthassák az országot!

Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elve szerint kell, hogy működjön. Ennek az elvnek a megvalósulásáért pedig az Országgyűlés és a Kormány viseli az elsődleges felelősséget. Továbbá új közpénzügyi fejezet került az alkotmányba a közpénzek védelme érdekében.

Az alkotmányos garanciákra szükség van, hiszen ezek nélkül a mindenkori kormány hajlamos a különféle társadalmi elvárásoknak megfelelni és nincs tekintettel a jövő nemzedékek érdekeire. Egyetlen alapjog sem hagyható ki. Az új alaptörvényben az emberi jogok szabályozása a XXI. század legfrissebb emberi jogi dokumentumán, az Európai Unió Alapjogi Chartáján alapul. Az alapjogok alkotmányi szintű szabályozásakor figyelembe vettük az elmúlt húsz év gyakorlatát, az Alapjogi Charta és az Emberi Jogok Európai Egyezményének rendelkezéseit, valamint az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatát.

Vannak olyan jogok, amelyek a tervezetben foglaltak szerint magasabb védelemben részesülnek, mint amilyet a Charta védelmi szintje előír. Ez az alkotmány minden magyar ember alkotmánya, függetlenül az ideológiai vagy más meggyőződésétől. Tartalmazni fog számos olyan szociális jogot is, amit más országokban csak a baloldal képvisel. Nagyon széleskörűen és kimerítően fogja szabályozni a jövő nemzedékekért viselt felelősséget és a környezet fenntarthatóságot, amit mondhatunk zöld ideológiának is.

Az alaptörvény-tervezet megalkotása során vezérlő elv volt a jövő nemzedékekért való felelősség és a fenntartható fejődés. Az Unió által közösen elfogadott értékeknek megfelelően az új magyar alkotmány az emberi méltóság, szabadság, demokrácia és jogállamiság elvein alapul.

A jövőért való felelősség része az is, hogy a gyermeknevelés költségeit ne lehessen megadóztatni, vagyis a jövőbe való befektetést ismerje el az állam. Erről szól az adósságkorlát, a családok támogatásának és a gyermekvállalás elősegítésének az intézménye.

Véleményem szerint az alkotmány önmagában nem oldja meg egy társadalom problémáit, azonban előmozdíthatja azt a változást, amire Magyarországnak ma szüksége van. Egy alkotmánynak nem csak szűk értelemben vett jogi funkciója van, hanem feladata az is, hogy egy nemzet alapvető értékeit kinyilvánítsa, és ezáltal közvetítsen a nemzedékek között. Az új alkotmány elfogadása nemzeti ügy, de egyben világraszóló vállalkozás is, amellyel szeretnének példát mutatni arra, milyen egy XXI. századi, a környezeti értékeket és a fenntartható gazdasági fejlődést is szem előtt tartó alkotmány.

2011-08-18


Szerző:
dr. Szájer József
Európai parlamenti képviselő


 
 
© 2011 E-CTM Kft.
Minden jog fenntartva