Magyar védjegy
Magyarországon a védjegyekkel kapcsolatos eljárások a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalnál (SZTNH) zajlanak. Védjegyoltalom a bejelentés napjára visszaható hatállyal az oltalom megadásával keletkezik.
Az SZTNH védjegybejelentési eljárása 6-8 hónap. Van lehetőség soron kívüli eljárásra is, ebben az esetben az eljárás időtartama a felére csökken. Ekkor az SZTNH a bejelentés meghirdetésével egyidejűleg a bejelentett megjelölést védjegyként lajstromozza. A védjegyoltalomból eredő jogok a lajstromozástól érvényesíthetők.
A bejegyzett védjegyek 10 évig érvényesek a bejelentés napjától számítva, de korlátlan ideig megújíthatóak. Amíg egy vállalkozás csak Magyarországon használja a márkanevet, addig csak Magyarországon léphet fel azokkal szemben, akik visszaélnek a nevével.
Bejelentés: A védjegy lajstromozására irányuló eljárás az SZTNH-hoz benyújtott bejelentéssel indul meg.
Alaki vizsgálat: Az SZTNH elvégzi a bejelentés alaki vizsgálatát, továbbá megvizsgálja, hogy a megjelölés egységes-e.
Kutatás korábbi jogokra: Az SZTNH megvizsgálja, hogy milyen korábbi azonos vagy hasonló megjelölés létezik és erről kutatási jelentést készít, azonban ez nem kerül vizsgálatra az SZTNH részéről.
Érdemi vizsgálat: E vizsgálat során az SZTNH megvizsgálja, hogy a megjelölés nincs-e kizárva a védjegyoltalomból a feltétlen kizáró okok alapján.
Közzététel: Az SZTNH a kutatási jelentésnek a bejelentő részére történő megküldésétől számított legalább egy hónap elteltével meghirdeti a védjegybejelentést, ha az megfelel az alaki vizsgálat szerinti feltételeknek.
Lajstromozás: Ha a megjelölés és a védjegybejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek, a bejelentett megjelölés lajstromozva lesz.
Védjegy fenntartása: A védjegy oltalom fenntartására 10 évente megújítási díjat kell fizetni.
A felszólalás a védjegybejelentés meghirdetésének napjától számított három hónapon belül történhet meg. Ekkor a korábbi védjegy jogosultja lép fel a védjegybejelentő ellen, hogy ne adják meg annak a védjegyet. Az eljárás költségének jelentős része a vesztes félre terhelhető.
Ha a felszólalás alapja egy korábbi védjegy, akkor a korábbi védjegyoltalom jogosultjának felhívásra igazolnia kell, hogy valóban használta a védjegyet az adott területen. A bejelentő részéről pedig felszólalással kapcsolatban nyilatkozattételre van szükség. Az SZTNH pedig dönt arról, hogy helyt ad-e a felszólalásnak.
Ha a felszólalásnak helyt adnak, a védjegy nem, vagy csak korlátozva kerülhet bejegyzésre. Ha nem érkezik felszólalás, vagy a felszólalás ellen sikerrel védekezett a bejelentő fél, a védjegyoltalom megadásra kerül. A felszólalás nagy eséllyel elkerülhető a bejelentés előtti védjegykutatással. Tudjon meg többet a védjegykutatásról!