Szoftverek védelme

 
 

A szoftverek védelmét Magyarországon a szerzői jogi törvény védi. Az oltalom nem függ lajstromba vételtől, tehát a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik. A törvény szoftver alatt számítógép algoritmust, programalkotást, illetve az ahhoz kapcsolódó dokumentációt és programleírást is érti. Azonban csak a szerző egyéni alkotójegyeit magán viselő, eredeti szoftver lesz védett.

 

Csak a szoftver megjelenési formája áll oltalom alatt, a szoftver csatlakozó felületének alapját képező ötletre, elvre, eljárásra, működési módszerre és matematikai műveletre viszont nem terjed ki az oltalom. A szoftver, mint a szerzői jog által védett alkotás a Berni Egyezmény következtében szinte az egész világon védett. A védelem hossza egyenlő a többi szerzői alkotáséval, azaz a szerző halálát követő 70 év. Aki az USA-ban óhajt szoftvert forgalomba hozni, annak az USA Szerzői Jogi Hivatalánál kell a szoftvert regisztráltatnia.

 

A szoftverek önkéntes műnyilvántartásba vehetők. Az önkéntes műnyilvántartás bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy a kérelmező által a sajátjaként nyilvántartásba vett szerzői mű a tanúsítvány kiállításának napján már létezett. Mindez a szerző, illetve a kapcsolódó jogok jogosultja számára megkönnyíti szerzői mivoltának bizonyítását. Szeretnék erről tovább olvasni!

 
 
 

Az utánzás ellen egyrészt a szerzők védelmét biztosító műszaki megoldások lehetnek segítségére. Jogi szempontból bármiféle sérelem bekövetkezte előtt két dolgot tudunk javasolni:

  • az önkéntes műnyilvántartás igénybevételét a szerzőség bizonyításának megkönnyítése végett;

  • a szoftverrel kapcsolatos jogi helyzet egyértelmű írásbeli szerződéses rögzítése azokkal szemben, akiknek valamiféle szerepük lehet azzal kapcsolatban:

    • a program elkészítésében közreműködő személyekkel, vállalkozásokkal, másrészről;

    • a felhasználókkal szemben, vagyis megfelelő licencstruktúra (ÁSZF) kidolgozása.

 
 
 

A szoftver, mint szabadalom

  • Szoftverszabadalom, mint jogi kategória nem létezik, de a köznyelvben használható.

  • Létezik viszont számítógéppel megvalósított találmány.

  • Számítógép algoritmusra, szoftverre, ötletre önmagában nem kapható szabadalom.

  • Csak a technika jelenlegi szintjéhez képest nem kézenfekvő, feltalálói tevékenységet is felmutató megoldásokra kapható szabadalom.

  • Az USA-ban nemcsak műszaki jellegű megoldásokra, hanem szervezési jellegű, ún. üzleti eljárásokra (business method) is kapható szabadalom.

 
 
 

A szoftvereket védő oltalom, avagy a szoftver szerzői jog

A szerzői jogi védelem kiterjed a számítógépi programok bármely formában történő kifejezésére, a program forráskódjára vagy tárgyi kódjára, azonban a szoftver bármely elemének alapjául szolgáló ötletekre, elvekre, elgondolásokra nem. Az a mód esik az oltalom alá, ahogyan a szoftver funkcióinak konkrét kifejezését a szerző megvalósítja. Ennek megfelelően a szerzői jog megsértését az jelenti, ha egy számítógépes program funkcióinak kifejezését jelentős részben reprodukálják, utánozzák. Ez a szoftver szerzői jog.

 

A számítógépi programelemek közül sem a számítógépi program funkcionalitása, sem a számítógépi program keretében, a program bizonyos funkcióinak a használata céljából alkalmazott programnyelv és adatfájlformátum nem minősül e program kifejezési formájának, nem terjed ki rá az oltalom. A számítógépi programok szerzői jogi védelmének alapvető jellemzője, hogy kizárólag a mű egyéni kifejezésére korlátozódik, és ezért meghagyja a kívánt teret más szerzők számára azt illetően, hogy hasonló, vagy akár azonos programokat hozzanak létre, amennyiben ezt nem másolás útján teszik.

 

Az oltalom a program karaktere szerinti azonos elemeit fedi le, vagyis a forráskódot, a tárgyi kódot, valamint bármely olyan elemet, amely a szerző kreativitását fejezi ki – de csakis akkor, ha a kifejezési formában pontos azonosság áll fenn. A szoftver funkciói, a programozási nyelv és a program által alkalmazott speciális adatfájl-formátum nem tartoznak a program kifejezési formájának körébe, így nem képezhetik szerzői jogi védelem tárgyát. Ezzel szemben a felhasználói felület szerzői jogi védelemben részesülhet, ha ez a felület a szerző saját szellemi alkotásának minősül, kivéve, hogy a grafikus felhasználói felület azon összetevői, amelyeket kizárólag technikai funkció jellemez.